|
A tartományi vezetőség egyik fontos célkitűzése a
nővérek időről időre történő látogatása,
életkörülményeik megismerése. Francesca Fritz nővér, a
magyar régió felelőse, elsősorban azokat a nővéreket
látogatta meg, akikhez a távolság miatt a tartományi
vezetőség még nem jutott el. A látogatást mindkét
részről nagy várakozás és öröm előzte meg. Az egyik
nővér elmondása szerint a találkozást megelőző éjszaka
az izgalomtól nem tudott aludni.Francesa nővér és az őt
tolmácsként kísérő Gabriella nővér kíváncsian keltek
útra. Nővéreink idősek (80 ill. 90 év felettiek),
egyedül vagy rokonoknál élnek. Van, aki közülük még
teljesen önellátó, és olyan is, akinek a testvérek,
hozzátartozók segítenek. Az életük során megélt
megpróbáltatások ellenére tekintetük megelégedettséget,
békét és boldogságot sugároz. A nővérek belépése idején
a magyar tartomány központja Zsámbékon volt. Itt tettek
fogadalmat és tanulmányaikat is itt végezték. Többségük
tanító- illetve tanárképzőt végzett. A kommunizmus
ideje alatt nem élhettek szerzetesi közösségben, és
pedagógusi állást sem tölthettek be. Akinek lehetősége
volt rá, visszament a családjához, a többieknek egyedül
kellett megteremteni a megélhetéshez szükséges
körülményeket. Az elkövetkező időszakban többségük
illegalitásban élt és dolgozott. A rendszerváltás után
a nővérek egy része visszatért a Pilisborosjenőn
újonnan felépített tartományházba. Mások inkább a már
megszokott környezetben (család, saját lakás) maradtak.
A gondozásra szoruló nővérek idősek otthonába kerültek.
A látogatás során a nővérek sokat meséltek életükről.
Nehéz sorsuk ellenére arcuk elégedettséget és hálát
tükrözött. A beszélgetés folyamán két nővér (egyikük
élete sem volt könnyű) egymástól függetlenül
hangsúlyozta: "Az Úr a tenyerén hordozott."A nyelvi
akadály ellenére imában és gondolatban továbbra is
kapcsolatban maradunk magyar nővéreinkkel.
|